Szóval az ógörög rokon. Hagyjuk most a nemeket. Hogy ott van három nem, nálunk meg nincs. Meg hogy ott van vagy 30 igeidő, -mód stb. És hogy az alapszavak közt nincs hasonlóság. És hogy a két nép mikor találkozott, mikor élt egymás mellett, milyen szócsoportok jöttek át a magyarba vagy innét a görögbe, és miért pont azok.
Varga, tényleg sajnállak.
Varga Csaba nem tud görögül -- olvasni sem. Ha nyelvészkedünk, nem hátrány, ha el tudjuk olvasni az összehasonlított nyelveket. Enélkül írásunk veszít hiteléből. Nézzük.
Átírás
Vargának fogalma sincs a görög szavak átírásáról. Az eu kettős hangzót, ami eu-nak hangzott, eü-nek írja, valószínűleg azért, mert azt hiszi, hogy az üpszilon mindig ü-nek hangzik. Sajnos nem...
Fogalma sincs továbbá arról, hogy a magánhangzóval kezdődő görög szavak előtt hehezet áll, ez jelöli, hogy a szó h anggal vagy anélkül kezdődik. Ez a ehezet a görög szavakon nem jelenik meg, de ozzájuk asonlóan a magyar átiratukon sem. Eszerint szegény Hérodotosz csak Érodotosz lenne,, ha Vargát kérdeznénk és Homérosz is csak Omérosz. És ott van Eüklidész is.
Szintén nem tudja, hogy az éta é-nek, az epszilon e-nek felel meg, valamint hogy az omikron rövid o, az ómega viszont hosszú ó-nak írandó. Nalá teljésen ötlétszeruen kéverednék ezék á hangzók a mágyar átírásbán.
A görög szavak nincsenek ékezve, ez pontosan ugyanolyan képtelenség, mintha a magyar szavakat nem ekezne valaki egy szoveg ertelmezeseben, majd azt mondana, hogy lam, ez es ez a magyar szo mennyire hasonlit a mi .... szavunkra.
Hangzókészlet
Varga a díszítőhang után itt bevezeti a vendéghang fogalmát. Ez Hitler csodafegyvere, amit minden „nyelvész” imádni fog, csak még nem bukkantak talán rá. Egy hang nem kell a szóba? Kivesszük! emmi ba! Ármi egoldhat! sak egfelelőe eleményesnek kell lenni hozzá.
Magyar szavak
Ez a legjobb rész. Miután a görög szavaknak hol hímnemű, hol nőnemű alakját veszi, és előtte megmagyarázza, hogy a görögben az E/3 alak (magyarul: játszik, beszél) ómegára végződik – na álljunk meg egy szóra itt, ezt a mondatot meg kell szakítanom, mert most jöttem rá valamire. (műhelytitkok) Varga Csaba oldalakon keresztül sorolja az erre a szabályra épített megfeleléseket. Hogy a magyar szavak is ó-ra végződnek E/3-ban, mint "hozó, visző [khm, ó-ra mi?], kapó" (utóbbi a "kapol"-ból jöhet, ennek a magyar szónak a jelentése és előfordulása érdekelne).
Először azt gondoltam, mivel a görögben a szavak általában E/1 alakban végződnek ómegára (vagyis: én játszom, beszélek görög megfelelői), azt írom ide: Varga úr, mutasson már nekem egyetlen szót, ahol az E/3 ómegára végződik! EGYETLEN EGY ÓGÖRÖG SZÓT KÉREK CSAK! És aztán belémhasított az iszonyatos felismerés.
Aminél nem lehet lejjebb menni
Varga Csaba mit művelt? Kinyitotta az ógörög szótárat, de nem volt szerencséje. Mivel életében nem tanult egy betűt sem görögül, mit látott a szótárban? Meg lehet nézni az első igénél, az ἀάζω-nál. Ide írom betűhíven a szótár ezen részét, szerintem aki életében látott már szótárat, az lassan sejti, miről lehet szó:
ἀάζω kilehel Arist.;
stb., a többit úgysem értette, pr. ipf. ugyan már, ez valami hivatalos nyelvészeti baromság.
Az ógörög egy sajnálatosan bonyolult nyelv, amelynek például van igeragozása. A szótár pedig egy (nyilván sémita) összeesküvésből kifolyólag E/1-ben hozza a görög szavakat, a magyar jelentést viszont, mint minden modern szótár – tényleg sajnálom, hogy le kell írnom – E/3-ban. Vagyis ez a Varga, ez a nem is tudom mi, megnézte a görög szót, ómegára végződött, megnézte a magyart, ami tájnyelvben végződhet ó-ra is, és már meg is volt a bizonyíték: hát rokon nyelvek! De sajnos a görög szó E/1-ben van, a magyar meg E/3-ban. Nem az a baj, hogy VCs körtét hasonlít az almához. (Valószínű, hogy egyszerűen fel sem fogja, hogy mi van a fenti mondatokban kifejtve.) Az a baj, hogy fogalma sincs, hogy a körtét az almához hasonlítja. Varga, hogyan akarsz nyelvészkedni, ha azt sem tudod, hogy a görög szótárban az alakok milyen számban és személyben állnak? Mert nem ismered fel őket?
Na, ezek után talán már nincs is értelme továbbhaladni, de azért jöjjön a nagy mutatvány, a rokonság bizonyítása szavakkal.
Édes anyanyelvünk
Ezek a szavak Varga szerint magyarul vannak: amolyozás, amás, amatagos, amafélés, bizákos, kellenyel, űreny, pírgol (Szerinte ebből ered a purgatórium. Varga úr! A purgatórium sajnos a latin purgare, tisztítani szóból ered.), parázsol [lázas], pirikés, pírzódós, nyugsz [éjszaka], nyugosz, alattol, aligos, terítékes [vadászatra vonatkozó], lopikás, csuklikos [kör alakú], motyikás, bánatikás, szóradékos, tárikás, taknyabajol, táktonyikás, tákódás.
Varga! Ezekkel a magyar szavakkal rokonok az ógörög szavak? Miről beszélsz, ember?
Utolsó kommentek