A cím tömör, és eligazít, tehát nem is kell magyarázat hozzá.
Vajon egy ember tudományos nézeteit hiteltelenné teszi-e az, ha az emberről magáról kiderül, hogy szavainak értéke legalábbis kétes? Nézzük, mit tudunk Badinyról.
Hivatalos életrajz
Badinynak van egy hivatalos életrajza. 1909-ben született, 2007-ben halt meg. Ludovikás, repülős stb., akit érdekel, bárhol megnézheti, mindenhol ugyanazokat az adatokat fogja találni. Aki szerint gyanús, hogy egy embernek egy kanonizált életrajza van, amelyből nagyjából minden konkrét esemény és dátum hiányzik, az jó helyen kapirgál. Nézzük csak, mit ír róla a hunhiren Gyárfás Ágnes (doktor GY. Á., nem akárki, ha már egy doktor, biztos úgy van, ráadásul személyesen ismerték egymást), és hogyan vallott ő maga a Demokratában megjelent interjújában (ami nagyban fedi a Kossuth Rádióban sugárzott interjúban mondottakat):
GYÁ: "A Ludoviceum tüzér- és repülőtiszti fokozatot elnyert fiatal hallgatója a magyar királyi hadseregtől 1940-ben kivált és a Budapesti Műegyetemen folytatta tanulmányait."
Badiny ludovikás volt, repülőtiszt, de 1940-ben leszerelték, és utána Hévízen vezetett egy szállodát, valamint terménykereskedő volt. Lehet, hogy közben a Műegyetemre is járt? Levelezőn? 31 évesen? Ne vicceljünk már...
GYÁ: "Amikor az oroszok elfoglalták hazánkat, menekülnie kellett. Olasz ismeretsége révén, Rómába ment"
A háború után Ausztriában húzódott meg, és rövid ideig ott dolgozott, onnét ment át kerülőutakon Rómába, mert menekülnie kellett a nyugati szövetségesek elől is. A helyesírási hibákra nem térek ki...
GYÁ: "ahol megismerkedett Anton Deimellel, az ékiratos tudomány doayenjével. Deimel iskolájában a római INSTITUTUM PONTIFICUM BIBLICUM tanult ékiratos nyelvi és művelődéstörténeti képzést".
Ez egy szimpla hazugság, amellett, hogy doayen nincs, csak doyen, a római intézet nevét pedig nem ártana ragozni, kedves doktornő. (Ezek a helyesírási hibák meg a többiek egy mondaton belül nagyjából segítenek elhelyezni az aranytollú szerzőt is. Nyelvi képzést tanult, mi?) Badiny néhány hét római tartózkodás után kapott engedélyt, hogy letelepedjen Argentínában. Az intézet neve Pontificum Institutum Biblicum, tehát ez sem stimmel. Ráadásul nem volt Deimel iskolája, mivel Deimel nem volt az igazgatója, sem dékánja (ahogyan az másutt megjelent). És természetesen Badiny soha nem tanulhatott ott semmit, mivel soha nem járt oda. Ez fölöttébb kellemetlen.
"s itt készítette el tantervét, melynek alapján később Buenos Airesben a Jezsuita Egyetemen tanszéket nyitott 1966-ban, rektori felkérésre. Tanszékét nyugdíjba vonulásáig vezette."
Na, ez már valóban nehezebb kérdés. Hogy milyen tantervről lehet szó, az rejtély, azonban itt már iszonyatosan összekuszálódtak a szálak, ami csak arra lehet bizonyíték, hogy mindenki hazudik vagy téved. Nézzük, tehát. GYÁ szerint '66-ben nyitott meg a tanszék, amelyet nyugdíjazásáig vezetett.
Badiny szerint: "Kapcsolatba kerültem a Pápai Biblia Kiadó Társaság elnökével, Deimel páterrel, aki a sumér szótárat készítette. Az a bibliakutató intézet, ahol ő dolgozott, 80 százalékban sumerológiával foglalkozó könyveket adott ki. Említettem neki egy alkalommal, hogy szeretnék beletanulni a sumerológiába és mindenekelőtt a magyarokkal való kapcsolatukkal kívánok foglalkozni, adjon nekem könyveket. Rengeteget adott, ezeket mind elolvastam, és 26 év munkája után írtam egy 350 oldalas dolgozatot, amit megküldtem neki azzal, hogy most már áttanulmányoztam mindent, amit adott, és ezennel beszámolok a tudásomról. Egy évig nem jött válasz. Akkor a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem dékánja felhívott telefonon, hogy menjek be hozzá. Azzal fogadott, hogy megjött a válasz Rómából, elfogadták a dolgozatomat mint sumerológiai doktori disszertációt. Éppen akkor állították fel az egyetemen a keleti intézetet, amely nemcsak a sumerológiát, hanem az urál-altaji népek tanulmányozását is feladatának tekintette, ide a hunok is beletartoztak. Kilencen jelentkeztek a képzésre."
Tehát Badiny azt mondja, kapcsolatba került Deimellel, nem pedig tanult nála, aki nem vezette, csak dolgozott az intézetben, ahol 80%-ban sumer témájú könyveket adtak ki (újabb szimpla hazugság). 26 év munkája: ha mondjuk 1950 körül kezdte BJF az olvasást, akkor 1976 körül végzett a könyvekkel. Nem csoda, hogy nem kapott választ Deimeltől, ugyanis nagy barátja 1954-ben meghalt. Biztosan jó kapcsolatban lehettek, ha erről nem tudott Badiny... A jó kapcsolat már csak azért is fennállhatott, mert Deimel "adott neki könyveket". Tehát Rómából küldött egy totálisan ismeretlen embernek egy raklap könyvet Buenos Aires-be? Teljesen valószínű.
Mi van itt még? Az Universidad del Salvador egyetem dékánja (ilyen nincs, fakultásoknak van, de BJF talán nagyvonalú volt, és nem írta oda, hogy a bölcsészkaré) szólt neki, hogy jöjjön be hozzá. Nem a rektor kérte fel tanszékalapításra, van egy árnyalatnyi különbség. BJF pedig az interjúban szépen elkeni, hogy ő mit is csinált ott, hogy került oda stb. Ez máris gyanús. GYÁ szerint a rektor felkérte, BJF viszont csak annyit ír, a dékán behívta, és azt mondta neki, hogy elfogadták az írását mint disszertációt. Utána jön egy mondat, miszerint akkor alapították meg az intézetet. BJF nagyon trükkös, mert nem írja, hogy őt felkérték bármire is, de szavaiból erre kel gondolnunk, ha összekötjük a logikai sort. De rről majd legközelebb.
Utolsó kommentek