A mexikói parlament kb. tíz évvel ezelőtt tárgyalta az egyházügyi törvényt. Egy bizonyos Juan Horvath, aki rendszeresen jár a magyar származású parlamenti képviselők informális találkozójára Budapestre, a mexikói parlamenti vita utolsó szakaszában, amikor már senki nem számított semmilyen változtatásra, és mindenki szavazni akart, Horvath beterjesztett egy indítványt, amelyben kérte, hogy az unitárius egyház is kapjon állami támogatást és elismerést Mexikóban. A beterjesztés megdöbbenést keltett, mivel az utolsó pillanatban jött, és mivel az unitáriusok lényegében nulla jelenléttel bírnak Mexikóban. Egy parlamenti képviselő még azt is megkockáztatta, hogy Horvath csak azért támogatja az unitáriusokat, mert ő is erdélyi unitárius családból származik.
Van ezzel a hírrel valami baj? Nincs. Ha Fónagyról és a zsidókról van szó, akkor van vele baj? Szerintem nincs, de mások szerint van.
Azonban itt sem ez a lényeg. Kit érdekel, hogy a Szim salom bevett egyház vagy sem. Engem ugyan nem. Sokkal jobban érdekelnének a válaszok a következő kérdésekre:
1. Fónagy János honnét tudott erről a törpeegyházról?
2. Vajon onnét, hogy ő is zsidó?
3. Van-e Magyarországon egy olyan zsidó lobbi, amelyik rá tudja venni Fónagy Jánost, hogy ismertessen el egy senki által sem ismert miniszektát? Vagy ez Fónagy magánkezdeményezése volt?
4. Ha Fónagy kezdeményezése volt, hogyan vette rá frakciótársait, hogy elfogadják a módosítást? És hogyan vette rá a KDNP-seket, hogy vele együtt nyújtsák be azt?
5. Miközben a zsidók állandóan rettegnek, vajon nem nekünk kellene-e rettegni egy olyan felekezet és nép tagjaitól, amely így tud elfogadtatni egy törvénymódosítást? Hogy hogyan? Úgy, hogy egy képviselő kivételével senki nem lát kivetnivalót a hirtelen törvénymódosításban, és amikor ez az egy képviselő utal a nyilvánvaló tényekre, akkor a Fidesz személyre szabott törvényt hozna, hogy soha senki ne merjen utalni többé nyilvánvaló tényekre!
6. Végül: a fenti kérdésben az áll: vajon nem nekünk kellene-e rettegni? Megkérdem máshogyan is: vajon nem rettegnek-e döntéshozóink máris ettől az apró, barátságos néptől, amely soha nem erőszakol, csak barátságosan kér, legfeljebb figyelmeztet, vagy sajnálkozik bizonyos események miatt. Vajon a Fideszeseket nem érdekelte az egész, vagy nem mertek mukkanni sem?
Ehh, úgyis tudja a választ minden kérdésre mindenki.
Utolsó kommentek